Tábor a Szelidi-tónál
Július végén indultunk idén táborozni Dunapataj mellé, a Szelidi-tóhoz. Kényelmes busz jött értünk a táborból az iskolához, és vitt el bennünket a tábor bejáratáig.
-Aludhatunk majd egy szobában?
-Messze lesz a vízpart a táborhelytől?
-Lehet majd csúszdázni is?
-Ha lesz ugrálóvár, azt is ki fogjuk próbálni?
A leplezetlen izgalom miatt ezekhez hasonló kérdések záporoztak egész úton az autóbuszban. Szerencsére gyorsan odaértünk, így minden kérdésre hamar választ kaptak a kíváncsi táborozók. Voltak közöttük néhányan kicsi, 7 éves elsősök is, de még mindig vannak köztük visszajáró volt diákok is, akik bizony már 17 évesek.
Természetesen mindenki azokkal költözhetett közös szobába, akikkel szívesen van együtt. Faházakba költözhettünk be, ahol két helyiségben voltak az ágyak, valamint egy közös előtér és fürdőszoba is tartozott mindegyikhez. 4-6 gyerek lakott egy-egy házban. A tábor körülkerített területen, nagy, lombos fák árnyékában épült. Tartozik hozzá egy focipálya is. Hinták, ping-pong asztalok, röplabda pálya is használható bármikor.
Napi három étkezést a tábor saját konyhájáról kaptunk, az étkező kb. 300 méteres sétával érhető el a szomszédos táborhelyen.
A vízpart is csupán néhány perc sétára van a tábortól. A víz a part mentén sekély, kellemes hőmérsékletű. A strand területén belül található az óriáscsúszda és a vízi ugrálóvár is. Rendkívül jó szórakozást nyújtott a gyerekeknek. Minden nap fürödtünk, mivel az időjárás végig nagyon kedvező volt.
Programjaink közül egyik kedvenc volt az agyagozás, ahol a gyerekek segítséggel alakíthatták ki emléktárgyaikat, amit haza is vihettek, miután kiszárították a napon. Amíg a csoport egyik fele agyagozott, a többiek tó-túrára mentek Laci bácsi vezetésével. Ezen a programon mindent megtudhattunk a környék látnivalóiról, nevezetességeiről, még a lakókról is. A tó partja mentén haladva több ponton megálltunk és Laci bácsi érdekes történeteit hallgattuk, majd a programot csónakázással zártuk.
A tesi tagozatos fiúk természetesen nem tudtak focizás nélkül meglenni, ők esténként focibajnokságot rendeztek. Komoly meccseket játszottak, Gyuri bácsi rekedtre szurkolta magát.
A tollaslabdások is hódoltak szenvedélyüknek. Dani bácsi világító tollaslabdákat is beszerezett, ezért este még szürkületkor, sőt utána is tudtak tollasozni a gyerekek.
Akik kézműveskedni szeretnek, azok kedvéért több doboznyi kézműves eszközt is magunkkal vittünk.
Éjszakai bátorság-túrán is részt vettünk. Teljes sötétségben jártuk be a környéknek azokat a részeit, ahol korábban nappal sem jártunk. Még a legkisebbek is derekasan állták a sarat, mindenki teljesítette ezt a próbát is.
A „Kenyér története” címmel egy konyhai programunk is volt. Lisztből, sóból és vízből kétféle kenyértésztát gyúrtak a gyerekek. Az egyik kovászos tészta volt, a másik élesztős. Mód nyílt a kétféle tészta összehasonlításra, az ínyencek megpróbálták észrevenni a különbségeket.
A tésztákat kelesztették, dagasztották, pihentették, nyújtották. Ezután tejföllel, jóféle füstölt kolbásszal, sajttal gazdagították és jól befűtött kemencében (azt is a gyerekek fűtötték fel) 13 tepsi kenyérlángost sütöttek, amit az utolsó morzsáig el is fogyasztottak.
Úton hazafelé arról beszélgettek, hogy nagyon hamar elrepült ez a 6 nap, jó lenne, ha jövőre hosszabb lenne a tábor. A buszról leszállva a szülők is megismerték ezt a kívánságot, támogatták is, így jövő évben két nappal hosszabb lesz a nyári táborunk.
Ha szeretnél részt venni Te is, akkor 2024. július 18-25-ig kell ráérned! Várunk Téged is!
